2012. október 16., kedd

Madárlesen: természetismeret kisgyermekkel

Úgy képzelem, hogy a madarak tavaszi és őszi vonulása valamilyen módon mindannyiunkat megérint, akár a tavasz hírnökeit várjuk, akár az elmúlt nyarat, és a rövidülő nappalokat siratjuk az elköltöző madarakkal együtt. Amióta szakmailag, madarászok által megszervezett madárlesre járunk, az ősz egészen különleges élményeket tartogat a számunkra.

A Magyar Madártani Egyesület (MME) ugyanis mindig október első hétvégéjén rendezi meg az őszi madármegfigyelő napokat. Ez a program valójában a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International által szervezett Európai Madármegfigyelő Napok magyarországi rendezvénye, amelyet mi is immár évek óta követünk. Lurkó számára azonban az idei program volt az első igazán élvezhető madárles.

 
Emlékszem, amikor először vittük Lurkót a budapesti állatkertbe (nagyjából egy éves lehetett), szinte csalódottan távoztunk. Őt ugyanis akkor még (és azt követően is még egy jó darabig) egyáltalán nem érdekelték a tőlünk több méterre ugráló élőlények, semmit sem tudott kezdeni a távolban körvonalazódó állati sziluettekkel. Az állatkerti látogatás teljes kudarcától azok az állatok mentettek meg – mármint minket, iparkodó szülőket – amelyek tényleg testközelbe kerültek, és valósággal összeszagoltak Lurkóval. A madarászattal is valami hasonló a helyzet, csak kevésbé mesterséges a környezet, így sokkal inkább adódik a lehetőség arra, hogy valóságos természetbe ágyazott élményt gyűjthessünk.
Madarászni szinte bárhol és bármikor lehet. Gyakran a hétköznapokban is madarat határozunk, ha például a Duna közelében sétálunk vagy autózunk, és valami különlegesnek tűnő fajt veszünk észre. Azt is követjük, hogy a kertünkben melyik évszakban milyen madarak tanyáznak a legtöbben. A hétvégi kirándulásaink alkalmával pedig csak akkor nem visszük magunkkal a madárhatározó kézikönyvet és a távcsöveket, ha a készülődés hevében elfelejtettük bepakolni ezeket. A szakmai körök által szervezett madármegfigyelő programok azonban azért igazán különlegesek, mert ilyenkor a legtöbb helyszínen madárgyűrűzés is zajlik. Éppen a madarak óvatos befogása (különleges hálók segítségével), illetve a madarak meghatározása, gyűrűzése, és elengedése nyújt olyan közvetlen megfigyelési lehetőséget, ami sajátosan meghitt élményt biztosít felnőttnek és gyermeknek egyaránt.



Az MME honlapján is megtalálható tájékoztatás szerint a madárgyűrűzés olyan kutatási módszer, ami a madarak egyedi megjelölésén alapul. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása vagy megkerülése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról. A madarászok szerint a madárgyűrűzés segítségével - sok más igen hasznos eredmény mellett - megismerhetjük az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonalait, pihenő- és táplálkozó helyeit, telelőterületeit, végső soron a madárvonulási rendszerek egész Földünket átfogó hálózatát. Ezek az összegyűjtött adatok pedig a költőállományok olyan jellemzőire engednek következtetni (például túlélési valószínűségek, a teljes élettartamra vonatkozó reprodukciós siker, stb.), amelyek a természetvédelem szempontjából is rendkívül fontosak lehetnek.

A minden érdeklődő számára meghirdetett programokon a madárgyűrűzők legtöbbször önkéntes madarászok, természetvédelmi szakemberek vagy kutatók, akik sokszor bevonják az egészen kicsi gyerekeket is a gyűrűzés folyamatába. Az ilyen rendezvényeken való részvétel valóságos személyes örömforrás a számunkra, ugyanakkor Lurkó nevelésében is különleges szerepet tölt be nálunk. Ugyanis nemcsak tárgyi tudásra lehet ilyenkor szert tenni (a környezetünkben, velünk együtt élő madarak fajtáinak, sajátosságaiknak a megismerése által), hanem nagyon becsesnek tartjuk azt a természet-szeretetet is, ami a madarászok szívvel-lélekkel végzett tevékenységéből árad. Talán a fényképeinken is szembetűnik, hogy milyen tisztelet és odaadó figyelem jut a rövid időre kézbe vett madaraknak.
Köszönöm, hogy olvastok!
Bogyó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése